8. Kammaphala-atthibh±vapañho

8. R±j± ±ha “bhante n±gasena, imin± n±mar³pena kamma½ kata½ kusala½ v± akusala½ v±, kuhi½ t±ni kamm±ni tiµµhant²”ti? “Anubandheyyu½ kho, mah±r±ja, t±ni kamm±ni ch±y±va anap±yin²”ti [anup±yin²ti (ka.)]. “Sakk± pana, bhante, t±ni kamm±ni dassetu½ ‘idha v± idha v± t±ni kamm±ni tiµµhant²”’ti? “Na sakk±, mah±r±ja, t±ni kamm±ni dassetu½ ‘idha v± idha v± t±ni kamm±ni tiµµhant²”’ti.
“Opamma½ karoh²”ti. “Ta½ ki½ maññasi, mah±r±ja, y±nim±ni rukkh±ni anibbattaphal±ni, sakk± tesa½ phal±ni dassetu½ ‘idha v± idha v± t±ni phal±ni tiµµhant²”’ti. “Na hi, bhante”ti. “Evameva kho, mah±r±ja, abbocchinn±ya santatiy± na sakk± t±ni kamm±ni dassetu½ ‘idha v± idha v± t±ni kamm±ni tiµµhant²’ti.
“Kallosi, bhante n±gasen±”ti.

Kammaphala-atthibh±vapañho aµµhamo.