4. Nibb±navaggo

1. Phass±divinibbhujanapañho

1. R±j± ±ha “bhante n±gasena, sakk± imesa½ dhamm±na½ ekatobh±vagat±na½ vinibbhujitv± vinibbhujitv± n±n±karaºa½ paññ±petu½ ‘aya½ phasso, aya½ vedan±, aya½ saññ±, aya½ cetan±, ida½ viññ±ºa½, aya½ vitakko, aya½ vic±ro’ti”? “Na sakk±, mah±r±ja, imesa½ dhamm±na½ ekatobh±vagat±na½ vinibbhujitv± vinibbhujitv± n±n±karaºa½ paññ±petu½ ‘aya½ phasso, aya½ vedan±, aya½ saññ±, aya½ cetan±, ida½ viññ±ºa½, aya½ vitakko, aya½ vic±ro”’ti.
“Opamma½ karoh²”ti. “Yath±, mah±r±ja, rañño s³do arasa½ v± rasa½ v± [y³sa½ v± rasa½ v± (s². sy±. p².)] kareyya, so tattha dadhimpi pakkhipeyya, loºampi pakkhipeyya, siªgiverampi pakkhipeyya, j²rakampi pakkhipeyya, maricampi pakkhipeyya, aññ±nipi pak±r±ni pakkhipeyya, tamena½ r±j± eva½ vadeyya, ‘dadhissa me rasa½ ±hara, loºassa me rasa½ ±hara, siªgiverassa me rasa½ ±hara, j²rakassa me rasa½ ±hara, maricassa me rasa½ ±hara, sabbesa½ me pakkhitt±na½ rasa½ ±har±’ti. Sakk± nu kho, mah±r±ja, tesa½ ras±na½ ekatobh±vagat±na½ vinibbhujitv± vinibbhujitv± rasa½ ±haritu½ ambilatta½ v± lavaºatta½ v± tittakatta½ v± kaµukatta½ v± kas±yatta½ v± madhuratta½ v±”ti? “Na hi, bhante, sakk± tesa½ ras±na½ ekatobh±vagat±na½ vinibbhujitv± vinibbhujitv± rasa½ ±haritu½ ambilatta½ v± lavaºatta½ v± tittakatta½ v± kaµukatta½ v± kas±yatta½ v± madhuratta½ v±, api ca kho pana sakena sakena lakkhaºena upaµµhahant²”ti. “Evameva kho, mah±r±ja, na sakk± imesa½ dhamm±na½ ekatobh±vagat±na½ vinibbhujitv± vinibbhujitv± n±n±karaºa½ paññ±petu½ ‘aya½ phasso, aya½ vedan±, aya½ saññ±, aya½ cetan±, ida½ viññ±ºa½, aya½ vitakko, aya½ vic±ro’ti, api ca kho pana sakena sakena lakkhaºena upaµµhahant²”ti.
“Kallosi bhante n±gasen±”ti.

Phass±divinibbhujanapañho paµhamo.