15. Paññ±lakkhaºapañho

15. R±j± ±ha “bhante n±gasena, ki½lakkhaº± paññ±”ti? “Pubbeva kho, mah±r±ja, may± vutta½ ‘chedanalakkhaº± paññ±’ti, api ca obh±sanalakkhaº± paññ±”ti. “Katha½, bhante, obh±sanalakkhaº± paññ±”ti? “Paññ±, mah±r±ja, uppajjam±n± avijjandhak±ra½ vidhameti, vijjobh±sa½ janeti, ñ±º±loka½ vida½seti, ariyasacc±ni p±kaµ±ni karoti. Tato yog±vacaro ‘aniccan’ti v± ‘dukkhan’ti v± ‘anatt±’ti v± sammappaññ±ya passat²”ti.
“Opamma½ karoh²”ti. “Yath±, mah±r±ja, puriso andhak±re gehe pad²pa½ paveseyya, paviµµho pad²po andhak±ra½ vidhameti, obh±sa½ janeti, ±loka½ vida½seti, r³p±ni p±kaµ±ni karoti. Evameva kho, mah±r±ja, paññ± uppajjam±n± avijjandhak±ra½ vidhameti, vijjobh±sa½ janeti, ñ±º±loka½ vida½seti, ariyasacc±ni p±kaµ±ni karoti. Tato yog±vacaro ‘aniccan’ti v± ‘dukkhan’ti v± ‘anatt±’ti v± sammappaññ±ya passati. Eva½ kho, mah±r±ja, obh±sanalakkhaº± paññ±”ti.
“Kallosi, bhante n±gasen±”ti.

Paññ±lakkhaºapañho pannarasamo.