5. Paramaµµhakasuttaniddeso

Atha paramaµµhakasuttaniddesa½ vakkhati–
31. Paramanti diµµh²su paribbas±no, yaduttari½ kurute jantu loke;
h²n±ti ańńe tato sabbam±ha, tasm± viv±d±ni av²tivatto.
Paramanti diµµh²su paribbas±noti. Santeke samaŗabr±hmaŗ± diµµhigatik±. Te dv±saµµhiy± diµµhigat±na½ ańńatarańńatara½ diµµhigata½ “ida½ parama½ agga½ seµµha½ visiµµha½ p±mokkha½ uttama½ pavaran”ti gahetv± uggahetv± gaŗhitv± par±masitv± abhinivisitv± sak±ya sak±ya diµµhiy± vasanti pavasanti ±vasanti parivasanti. Yath± ±g±rik± v± gharesu vasanti, s±pattik± v± ±patt²su vasanti, sakiles± v± kilesesu vasanti; evameva santeke samaŗabr±hmaŗ± diµµhigatik±. Te dv±saµµhiy± diµµhigat±na½ ańńatarańńatara½ diµµhigata½ “ida½ parama½ agga½ seµµha½ visiµµha½ p±mokkha½ uttama½ pavaran”ti gahetv± uggahetv± gaŗhitv± par±masitv± abhinivisitv± sak±ya sak±ya diµµhiy± vasanti pavasanti [sa½vasanti (sy±.) natthi s²ha¼apotthake] ±vasanti parivasant²ti– paramanti diµµh²su paribbas±no.
Yaduttari½ kurute jantu loketi. Yadanti ya½. Uttari½ kuruteti uttari½ karoti, agga½ seµµha½ visiµµha½ p±mokkha½ uttama½ pavara½ karoti “aya½ satth± sabbańń³”ti uttari½ karoti, agga½ seµµha½ visiµµha½ p±mokkha½ uttama½ pavara½ karoti. “Aya½ dhammo sv±kkh±to…, aya½ gaŗo suppaµipanno…, aya½ diµµhi bhaddik±…, aya½ paµipad± supańńatt±…, aya½ maggo niyy±niko”ti uttari½ karoti, agga½ seµµha½ visiµµha½ p±mokkha½ uttama½ pavara½ karoti nibbatteti abhinibbatteti. Jant³ti satto naro…pe… manujo. Loketi ap±yaloke…pe… ±yatanaloketi– yaduttari½ kurute jantu loke.
H²n±ti ańńe tato sabbam±h±ti attano satth±ra½ dhammakkh±na½ gaŗa½ diµµhi½ paµipada½ magga½ µhapetv± sabbe parappav±de khipati ukkhipati parikkhipati. “So satth± na sabbańń³, dhammo na sv±kkh±to, gaŗo na suppaµipanno, diµµhi na bhaddik±, paµipad± na supańńatt±, maggo na niyy±niko, natthettha suddhi v± visuddhi v± parisuddhi v± mutti v± vimutti v± parimutti v±, natthettha sujjhanti v± visujjhanti v± parisujjhanti v± muccanti v± vimuccanti v± parimuccanti v±, h²n± nih²n± omak± l±mak± chatukk± paritt±”ti evam±ha eva½ katheti eva½ bhaŗati eva½ d²payati eva½ voharat²ti– h²n±ti ańńe tato sabbam±ha.
Tasm± viv±d±ni av²tivattoti. Tasm±ti ta½k±raŗ± ta½hetu tappaccay± ta½nid±n±. Viv±d±n²ti diµµhikalah±ni diµµhibhaŗ¹an±ni diµµhiviggah±ni diµµhiviv±d±ni diµµhimedhag±ni ca. Av²tivattoti anatikkanto asamatikkanto av²tivattoti– tasm± viv±d±ni av²tivatto.
Ten±ha bhagav±–
“Paramanti diµµh²su paribbas±no, yaduttari½ kurute jantu loke;
h²n±ti ańńe tato sabbam±ha, tasm± viv±d±ni av²tivatto”ti.
32. Yadattan² passati ±nisa½sa½, diµµhe sute s²lavate mute v±;
tadeva so tattha samuggah±ya, nih²nato passati sabbamańńa½.
Yadattan² passati ±nisa½sa½, diµµhe sute s²lavate mute v±ti. Yadattan²ti ya½ attani. Att± vuccati diµµhigata½. Attano diµµhiy± dve ±nisa½se passati– diµµhadhammikańca ±nisa½sa½, sampar±yikańca ±nisa½sa½. Katamo diµµhiy± diµµhadhammiko ±nisa½so? Ya½diµµhiko satth± hoti, ta½diµµhik± s±vak± honti. Ta½diµµhika½ satth±ra½ s±vak± sakkaronti garu½ karonti m±nenti p³jenti, labhati ca tatonid±na½ c²varapiŗ¹ap±tasen±sanagil±napaccayabhesajjaparikkh±ra½. Aya½ diµµhiy± diµµhadhammiko ±nisa½so. Katamo diµµhiy± sampar±yiko ±nisa½so? Aya½ diµµhi ala½ n±gatt±ya v± supaŗŗatt±ya v± yakkhatt±ya v± asuratt±ya v± gandhabbatt±ya v± mah±r±jatt±ya v± indatt±ya v± brahmatt±ya v± devatt±ya v±; aya½ diµµhi ala½ suddhiy± visuddhiy± parisuddhiy± muttiy± vimuttiy± parimuttiy±; im±ya diµµhiy± sujjhanti visujjhanti parisujjhanti muccanti vimuccanti parimuccanti; im±ya diµµhiy± sujjhiss±mi visujjhiss±mi parisujjhiss±mi mucciss±mi vimucciss±mi parimucciss±mi ±yati½ phalap±µikaŖkh² hoti. Aya½ diµµhiy± sampar±yiko ±nisa½so. Attano diµµhiy± ime dve ±nisa½se passati, diµµhasuddhiy±pi dve ±nisa½se passati, sutasuddhiy±pi dve ±nisa½se passati, s²lasuddhiy±pi dve ±nisa½se passati, vatasuddhiy±pi dve ±nisa½se passati, mutasuddhiy±pi dve ±nisa½se passati– diµµhadhammikańca ±nisa½sa½ sampar±yikańca ±nisa½sa½. Katamo mutasuddhiy± diµµhadhammiko ±nisa½so? Ya½diµµhiko satth± hoti ta½diµµhik± s±vak± honti…pe… aya½ mutasuddhiy± diµµhadhammiko ±nisa½so. Katamo mutasuddhiy± sampar±yiko ±nisa½so? Aya½ diµµhi ala½ n±gatt±ya v±…pe… aya½ mutasuddhiy± sampar±yiko ±nisa½so. Mutasuddhiy±pi ime dve ±nisa½se passati dakkhati oloketi nijjh±yati upaparikkhat²ti– yadattan² passati ±nisa½sa½ diµµhe sute s²lavate mute v±.
Tadeva so tattha samuggah±y±ti. Tadev±ti ta½ diµµhigata½. Tatth±ti sak±ya diµµhiy± sak±ya khantiy± sak±ya ruciy± sak±ya laddhiy±. Samuggah±y±ti ida½ parama½ agga½ seµµha½ visiµµha½ p±mokkha½ uttama½ pavaranti gahetv± uggahetv± gaŗhitv± par±masitv± abhinivisitv±ti– tadeva so tattha samuggah±ya.
Nih²nato passati sabbamańńanti. Ańńa½ satth±ra½ dhammakkh±na½ gaŗa½ diµµhi½ paµipada½ magga½ h²nato nih²nato omakato l±makato chatukkato parittato dissati passati dakkhati oloketi nijjh±yati upaparikkhat²ti– nih²nato passati sabbamańńa½.
Ten±ha bhagav±–
“Yadattan² passati ±nisa½sa½, diµµhe sute s²lavate mute v±;
tadeva so tattha samuggah±ya, nih²nato passati sabbamańńan”ti.
33. Ta½ v±pi [c±pi (s².)] gantha½ kusal± vadanti, ya½ nissito passati h²namańńa½;
tasm± hi diµµha½ va suta½ muta½ v±, s²labbata½ bhikkhu na nissayeyya.
Ta½ v±pi gantha½ kusal± vadant²ti. Kusal±ti ye te khandhakusal± dh±tukusal± ±yatanakusal± paµiccasamupp±dakusal± satipaµµh±nakusal± sammappadh±nakusal± iddhip±dakusal± indriyakusal± balakusal± bojjhaŖgakusal± maggakusal± phalakusal± nibb±nakusal±, te kusal± eva½ vadanti– “gantho eso, laggana½ eta½, bandhana½ eta½, palibodho eso”ti. Eva½ vadanti eva½ kathenti eva½ bhaŗanti eva½ d²payanti eva½ voharant²ti– ta½ v±pi gantha½ kusal± vadanti.
Ya½ nissito passati h²namańńanti. Ya½ nissitoti ya½ satth±ra½ dhammakkh±na½ gaŗa½ diµµhi½ paµipada½ magga½ nissito sannissito all²no upagato ajjhosito adhimutto. Passati h²namańńanti ańńa½ satth±ra½ dhammakkh±na½ gaŗa½ diµµhi½ paµipada½ magga½ h²nato nih²nato omakato l±makato chatukkato parittato dissati passati dakkhati oloketi nijjh±yati upanijjh±yati upaparikkhat²ti– ya½ nissito passati h²namańńa½.
Tasm± hi diµµha½ va suta½ muta½ v±, s²labbata½ bhikkhu na nissayeyy±ti. Tasm±ti tasm± ta½k±raŗ± ta½hetu tappaccay± ta½nid±n± diµµha½ v± diµµhasuddhi½ v± suta½ v± sutasuddhi½ v± muta½ v± mutasuddhi½ v± s²la½ v± s²lasuddhi½ v± vata½ v± vatasuddhi½ v± na nissayeyya na gaŗheyya na par±maseyya n±bhiniveseyy±ti– tasm± hi diµµha½ va suta½ muta½ v± s²labbata½ bhikkhu na nissayeyya.
Ten±ha bhagav±–
“Ta½ v±pi gantha½ kusal± vadanti, ya½ nissito passati h²namańńa½;
tasm± hi diµµha½ va suta½ muta½ v±, s²labbata½ bhikkhu na nissayeyy±”ti.
34. Diµµhimpi lokasmi½ na kappayeyya, ń±ŗena v± s²lavatena v±pi;
samoti att±naman³paneyya, h²no na mańńetha visesi v±pi.
Diµµhimpi lokasmi½ na kappayeyya, ń±ŗena v± s²lavatena v±p²ti. Aµµhasam±pattiń±ŗena v± pańc±bhińń±ń±ŗena v± micch±ń±ŗena v±, s²lena v± vatena v± s²labbatena v± diµµhi½ na kappayeyya na janeyya na sańjaneyya na nibbatteyya na abhinibbatteyya. Lokasminti ap±yaloke…pe… ±yatanaloketi– diµµhimpi lokasmi½ na kappayeyya ń±ŗena v± s²lavatena v±pi.
Samoti att±naman³paneyy±ti. Sadisohamasm²ti att±na½ na upaneyya j±tiy± v± gottena v± kolaputtiyena v± vaŗŗapokkharat±ya v± dhanena v± ajjhenena v± kamm±yatanena v± sipp±yatanena v± vijj±µµh±nena v± sutena v± paµibh±nena v± ańńatarańńatarena v± vatthun±ti– samoti att±naman³paneyya.
H²no na mańńetha visesi v±p²ti. H²nohamasm²ti att±na½ na upaneyya j±tiy± v± gottena v±…pe… ańńatarańńatarena v± vatthun±. Seyyohamasm²ti att±na½ na upaneyya j±tiy± v± gottena v±…pe… ańńatarańńatarena v± vatthun±ti– h²no na mańńetha visesi v±pi.
Ten±ha bhagav±–
“Diµµhimpi lokasmi½ na kappayeyya, ń±ŗena v± s²lavatena v±pi;
samoti att±naman³paneyya, h²no na mańńetha visesi v±p²”ti.
35. Atta½ pah±ya anup±diy±no, ń±ŗenapi so nissaya½ no karoti;
sa ve viyattesu na vaggas±r², diµµhimpi so na pacceti kińci.
Atta½ pah±ya anup±diy±noti. Atta½ pah±y±ti attadiµµhi½ pah±ya. Atta½ pah±y±ti g±ha½ [attag±ha½ (s². ka.)] pah±ya. Atta½ pah±y±ti taŗh±vasena diµµhivasena gahita½ par±maµµha½ abhiniviµµha½ ajjhosita½ adhimutta½ pah±ya pajahitv± vinodetv± byanti½ karitv± anabh±va½ gametv±ti– atta½ pah±ya. Anup±diy±noti cat³hi up±d±nehi anup±diyam±no agaŗham±no apar±m±sam±no anabhinivisam±noti– atta½ pah±ya anup±diy±no.
ѱŗenapi so nissaya½ no karot²ti aµµhasam±pattiń±ŗena v± pańc±bhińń±ń±ŗena v± micch±ń±ŗena v± taŗh±nissaya½ v± diµµhinissaya½ v± na karoti na janeti na sańjaneti na nibbatteti na abhinibbattet²ti– ń±ŗenapi so nissaya½ no karoti.
Sa ve viyattesu na vaggas±r²ti sa ve viyattesu bhinnesu dvejjh±pannesu dve¼hakaj±tesu n±n±diµµhikesu n±n±khantikesu n±n±rucikesu n±n±laddhikesu n±n±diµµhinissaya½ nissitesu chand±gati½ gacchantesu dos±gati½ gacchantesu moh±gati½ gacchantesu bhay±gati½ gacchantesu na chand±gati½ gacchati na dos±gati½ gacchati na moh±gati½ gacchati na bhay±gati½ gacchati na r±gavasena gacchati na dosavasena gacchati na mohavasena gacchati na m±navasena gacchati na diµµhivasena gacchati na uddhaccavasena gacchati na vicikicch±vasena gacchati na anusayavasena gacchati na vaggehi dhammehi y±yati niyyati vuyhati sa½har²yat²ti– sa ve viyattesu na vaggas±r².
Diµµhimpi so na pacceti kińc²ti. Tassa dv±saµµhi diµµhigat±ni pah²n±ni samucchinn±ni v³pasant±ni paµipassaddh±ni abhabbuppattik±ni ń±ŗaggin± da¹¹h±ni. So kińci diµµhigata½ na pacceti na pacc±gacchat²ti– diµµhimpi so na pacceti kińci.