[352] 2. Suj±taj±takavaººan±

Ki½ nu santaram±nov±ti ida½ satth± jetavane viharanto matapitika½ kuµumbika½ ±rabbha kathesi. So kira pitari mate paridevam±no vicarati, soka½ vinodetu½ na sakkoti. Atha satth± tassa sot±pattiphal³panissaya½ disv± s±vatthi½ piº¹±ya caritv± pacch±samaºa½ ±d±ya tassa geha½ gantv± paññatt±sane nisinno ta½ vanditv± nisinna½ “ki½, up±saka, socas²”ti vatv± “±ma, bhante”ti vutte “±vuso, por±ºakapaº¹it± paº¹it±na½ vacana½ sutv± pitari k±lakate na soci½s³”ti vatv± tena y±cito at²ta½ ±hari.
At²te b±r±ºasiya½ brahmadatte rajja½ k±rente bodhisatto kuµumbikagehe nibbatti, “suj±takum±ro”tissa n±ma½ kari½su. Tassa vayappattassa pit±maho k±lamak±si. Athassa pit± pitu k±lakiriyato paµµh±ya sokasamappito ±¼±hana½ gantv± ±¼±hanato aµµh²ni ±haritv± attano ±r±me mattik±th³pa½ katv± t±ni tattha nidahitv± gatagatavel±ya th³pa½ pupphehi p³jetv± cetiya½ ±vijjhanto paridevati, neva nh±yati na limpati na bhuñjati na kammante vic±reti. Ta½ disv± bodhisatto “pit± me ayyakassa matak±lato paµµh±ya sok±bhibh³to carati, µhapetv± pana ma½ añño eta½ saññ±petu½ na sakkoti, ekena na½ up±yena nissoka½ kariss±m²”ti bahig±me eka½ matagoºa½ disv± tiºañca p±n²yañca ±haritv± tassa purato µhapetv± “kh±da, kh±da, piva, piv±”ti ±ha. ¾gat±gat± na½ disv± “samma suj±ta, ki½ ummattakosi, matagoºassa tiºodaka½ des²”ti vadanti. So na kiñci paµivadati. Athassa pitu santika½ gantv± “putto te ummattako j±to, matagoºasssa tiºodaka½ det²”ti ±ha½su. Ta½ sutv± kuµumbikassa pitusoko apagato, puttasoko patiµµhito. So vegen±gantv± “nanu tva½, t±ta suj±ta, paº¹itosi, ki½k±raº± matagoºassa tiºodaka½ des²”ti vatv± dve g±th± abh±si–
6. “Ki½ nu santaram±nova, l±yitv± harita½ tiºa½;
kh±da kh±d±ti lapasi, gatasatta½ jaraggava½.
7. “Na hi annena p±nena, mato goºo samuµµhahe;
tvañca tuccha½ vilapasi, yath± ta½ dummat² tath±”ti.
Tattha santaram±nov±ti turito viya hutv±. L±yitv±ti lunitv±. Lapas²ti vilapasi. Gatasatta½ jaraggavanti vigataj²vita½ jiººagoºa½. Yath± tanti ettha tanti nip±tamatta½, yath± dummati appapañño vilapeyya, tath± tva½ tuccha½ vilapas²ti.
Tato bodhisatto dve g±th± abh±si–
8. “Tatheva tiµµhati s²sa½, hatthap±d± ca v±ladhi;
sot± tatheva tiµµhanti, maññe goºo samuµµhahe.
9. “Nevayyakassa s²sañca, hatthap±d± ca dissare;
ruda½ mattikath³pasmi½, nanu tvaññeva dummat²”ti.
Tattha tathev±ti yath± pubbe µhita½, tatheva tiµµhati. Maññeti etesa½ s²s±d²na½ tatheva µhitatt± aya½ goºo samuµµhaheyy±ti maññ±mi. Nevayyakassa s²sañc±ti ayyakassa pana s²sañca hatthap±d± ca na dissanti. “Piµµhip±d± na dissare”tipi p±µho. Nanu tvaññeva dummat²ti aha½ t±va s²s±d²ni passanto eva½ karomi, tva½ pana na kiñci passasi, jh±pitaµµh±nato aµµh²ni ±haritv± mattik±th³pa½ katv± paridevasi. Iti ma½ paµicca sataguºena sahassaguºena satasahassaguºena nanu tvaññeva dummati. Bhijjanadhamm± n±ma saªkh±r± bhijjanti, tattha k± paridevan±ti.
Ta½ sutv± bodhisattassa pit± “mama putto paº¹ito idhalokaparalokakicca½ j±n±ti, mama saññ±panatth±ya eta½ kamma½ ak±s²”ti cintetv± “t±ta suj±tapaº¹ita, ‘sabbe saªkh±r± anicc±’ti me ñ±t±, ito paµµh±ya na sociss±mi, pitusokaharaºakaputtena n±ma t±disena bhavitabban”ti vatv± puttassa thuti½ karonto ±ha–
10. “¾ditta½ vata ma½ santa½, ghatasitta½va p±vaka½;
v±rin± viya osiñca½, sabba½ nibb±paye dara½.
11. “Abbah² vata me salla½, yam±si hadayassita½;
yo me sokaparetassa, pitusoka½ ap±nudi.
12. “Soha½ abb³¼hasallosmi, v²tasoko an±vilo;
na soc±mi na rod±mi, tava sutv±na m±ºava.
13. “Eva½ karonti sappaññ±, ye honti anukampak±;
vinivattenti sokamh±, suj±to pitara½ yath±”ti.
Tattha nibb±payeti nibb±payi. Daranti sokadaratha½. Suj±to pitara½ yath±ti yath± mama putto suj±to ma½ pitara½ sam±na½ attano sappaññat±ya sokamh± vinivattayi, eva½ aññepi sappaññ± sokamh± vinivattayant²ti.
Satth± ima½ dhammadesana½ ±haritv± sacc±ni pak±setv± j±taka½ samodh±nesi, saccapariyos±ne kuµumbiko sot±pattiphale patiµµhahi. Tad± suj±to ahameva ahosinti.

Suj±taj±takavaººan± dutiy±.