6. Mah±kassapasutta½

6. Eva½ me suta½– eka½ samaya½ bhagav± r±jagahe viharati ve¼uvane kalandakaniv±pe. Tena kho pana samayena ±yasm± mah±kassapo pippaliguh±ya½ [pipphaliguh±ya½ (sy±.), simbaliguh±ya½ (ka.)] viharati ±b±dhiko [±b±dhiko hoti (sy±. p².)] dukkhito b±¼hagil±no. Atha kho ±yasm± mah±kassapo aparena samayena tamh± ±b±dh± vuµµh±si. Atha kho ±yasmato mah±kassapassa tamh± ±b±dh± vuµµhitassa etadahosi– “ya½n³n±ha½ r±jagaha½ piº¹±ya paviseyyan”ti.
Tena kho pana samayena pañcamatt±ni devat±sat±ni ussukka½ ±pann±ni honti ±yasmato mah±kassapassa piº¹ap±tapaµil±bh±ya. Atha kho ±yasm± mah±kassapo t±ni pañcamatt±ni devat±sat±ni paµikkhipitv± pubbaºhasamaya½ niv±setv± pattac²varam±d±ya r±jagaha½ piº¹±ya p±visi– yena daliddavisikh± kapaºavisikh± pesak±ravisikh±. Addas± kho bhagav± ±yasmanta½ mah±kassapa½ r±jagahe piº¹±ya caranta½ yena daliddavisikh± kapaºavisikh± pesak±ravisikh±.
Atha kho bhagav± etamattha½ viditv± t±ya½ vel±ya½ ima½ ud±na½ ud±nesi–
“Anaññaposimaññ±ta½, danta½ s±re patiµµhita½;
kh²º±sava½ vantadosa½, tamaha½ br³mi br±hmaºan”ti. Chaµµha½.