Ves±livatthu

Id±ni “yena vutta½ yad± yattha, yasm± cetan”ti etth±ha “kena paneta½ sutta½ vutta½, kad± kattha, kasm± ca vuttan”ti. Vuccate– idañhi bhagavat± eva vutta½, na s±vak±d²hi. Tañca yad± dubbhikkh±d²hi upaddavehi upaddut±ya ves±liy± licchav²hi r±jagahato y±citv± bhagav± ves±li½ ±n²to, tad± ves±liya½ tesa½ upaddav±na½ paµigh±tatth±ya vuttanti. Aya½ tesa½ pañh±na½ saªkhepavissajjan±. Vitth±rato pana ves±livatthuto pabhuti por±ºehi vaºº²yati.
Tatr±ya½ vaººan±– b±r±ºasirañño kira aggamahesiy± kucchimhi gabbho saºµh±si, s± ta½ ñatv± rañño nivedesi, r±j± gabbhaparih±ra½ ad±si. S± samm± parihariyam±nagabbh± gabbhaparip±kak±le vij±yanaghara½ p±visi. Puññavat²na½ pacc³sasamaye gabbhavuµµh±na½ hoti. S± ca t±sa½ aññatar±, tena pacc³sasamaye alattakapaµalabandhuj²vakapupphasadisa½ ma½sapesi½ vij±yi. Tato “aññ± deviyo suvaººabimbasadise putte vij±yanti, aggamahes² ma½sapesinti rañño purato mama avaººo uppajjeyy±”ti cintetv± tena avaººabhayena ta½ ma½sapesi½ ekasmi½ bh±jane pakkhipitv± aññatarena paµikujjitv± r±jamuddik±ya lañchitv± gaªg±ya sote pakkhip±pesi. Manussehi cha¹¹itamatte devat± ±rakkha½ sa½vidahi½su. Suvaººapaµµakañcettha j±tihiªgulakena “b±r±ºasirañño aggamahesiy± paj±”ti likhitv± bandhi½su. Tato ta½ bh±jana½ ³mibhay±d²hi anupadduta½ gaªg±sotena p±y±si.
Tena ca samayena aññataro t±paso gop±lakula½ niss±ya gaªg±t²re viharati. So p±tova gaªga½ otaranto bh±jana½ ±gacchanta½ disv± pa½suk³lasaññ±ya aggahesi. Tato tattha ta½ akkharapaµµaka½ r±jamuddik±lañchanañca disv± muñcitv± ta½ ma½sapesi½ addasa disv±nassa etadahosi “siy± gabbho, tath± hissa duggandhap³tibh±vo natth²”ti. Ta½ assama½ netv± suddhe ok±se µhapesi. Atha a¹¹ham±saccayena dve ma½sapesiyo ahesu½. T±paso disv± s±dhutara½ µhapesi, tato puna a¹¹ham±saccayena ekamekiss± pesiy± hatthap±das²s±namatth±ya pañca pañca pi¼ak± uµµhahi½su. T±paso disv± puna s±dhutara½ µhapesi. Atha a¹¹ham±saccayena ek± ma½sapesi suvaººabimbasadiso d±rako, ek± d±rik± ahosi. Tesu t±pasassa puttasineho uppajji. Aªguµµhakato cassa kh²ra½ nibbatti. Tato pabhuti ca kh²rabhatta½ labhati, so bhatta½ bhuñjitv± kh²ra½ d±rak±na½ mukhe ±siñcati. Tesa½ ya½ ya½ udara½ paviµµha½, ta½ sabba½ maºibh±janagata½ viya dissati. Eva½ licchav² ahesu½. Apare pan±hu “sibbetv± µhapit± viya nesa½ aññamañña½ l²n± chavi ahos²”ti. Eva½ te nicchavit±ya v± l²nacchavit±ya v± licchav²ti paññ±yi½su.
T±paso d±rake posento uss³re g±ma½ piº¹±ya pavisati, atidiv± paµikkamati. Tassa ta½ by±p±ra½ ñatv± gop±lak± ±ha½su, “bhante, pabbajit±na½ d±rakaposana½ palibodho, amh±ka½ d±rake detha, maya½ posess±ma, tumhe attano kamma½ karoth±”ti. T±paso “s±dh³”ti paµissuºi. Gop±lak± dutiyadivase magga½ sama½ katv± pupphehi okiritv± dhajapaµ±ka½ uss±petv± t³riyehi vajjam±nehi assama½ ±gat±. T±paso “mah±puññ± d±rak±, appam±dena va¹¹hetha, va¹¹hetv± ca aññamañña½ ±v±haviv±ha½ karotha, pañcagorasena r±j±na½ tosetv± bh³mibh±ga½ gahetv± nagara½ m±petha, tattha kum±ra½ abhisiñcath±”ti vatv± d±rake ad±si. Te “s±dh³”ti paµissuºitv± d±rake netv± posesu½.
D±rak± vu¹¹himanv±ya k²¼ant± viv±daµµh±nesu aññe gop±lad±rake hatthenapi p±denapi paharanti, te rodanti. “Kissa rodath±”ti ca m±t±pit³hi vutt± “ime nimm±t±pitik± t±pasaposit± amhe at²va paharant²”ti vadanti. Tato tesa½ m±t±pitaro “ime d±rak± aññe d±rake viheµhenti dukkh±penti, na ime saªgahetabb±, vajjitabb± ime”ti ±ha½su. Tato pabhuti kira so padeso “vajj²”ti vuccati, tiyojanasata½ parim±ºena. Atha ta½ padesa½ gop±lak± r±j±na½ tosetv± aggahesu½. Tattheva nagara½ m±petv± so¼asavassuddesika½ kum±ra½ abhisiñcitv± r±j±na½ aka½su. T±ya cassa d±rik±ya saddhi½ v±reyya½ katv± katika½ aka½su “na b±hirato d±rik± ±netabb±, ito d±rik± na kassaci d±tabb±”ti. Tesa½ paµhamasa½v±sena dve d±rak± j±t± dh²t± ca putto ca, eva½ so¼asakkhattu½ dve dve j±t±. Tato tesa½ d±rak±na½ yath±kkama½ va¹¹hant±na½ ±r±muyy±naniv±saµµh±napariv±rasampatti½ gahetu½ appahonta½ ta½ nagara½ tikkhattu½ g±vutantarena g±vutantarena p±k±rena parikkhipi½su, tassa punappuna½ vis±l²katatt± ves±l²tveva n±ma½ j±ta½. Ida½ ves±livatthu.