3. Mah±koµµhikasutta½

173. Atha kho ±yasm± mah±koµµhiko yen±yasm± s±riputto tenupasaªkami; upasaªkamitv± ±yasmat± s±riputtena saddhi½ sammodi. Sammodan²ya½ katha½ s±raº²ya½ v²tis±retv± ekamanta½ nis²di. Ekamanta½ nisinno kho ±yasm± mah±koµµhiko ±yasmanta½ s±riputta½ etadavoca–
“Channa½, ±vuso, phass±yatan±na½ asesavir±ganirodh± atthañña½ kiñc²”ti?
“M± heva½, ±vuso”.
“Channa½ ±vuso, phass±yatan±na½ asesavir±ganirodh± natthañña½ kiñc²”ti?
“M± heva½, ±vuso”.
“Channa½, ±vuso, phass±yatan±na½ asesavir±ganirodh± atthi ca natthi ca añña½ kiñc²”ti?
“M± heva½, ±vuso”.
“Channa½, ±vuso, phass±yatan±na½ asesavir±ganirodh± nevatthi no natthañña½ kiñc²”ti?
“M± heva½, ±vuso”.
“‘Channa½, ±vuso, phass±yatan±na½ asesavir±ganirodh± atthañña½ kiñc²’ti, iti puµµho sam±no ‘m± heva½, ±vuso’ti vadesi. ‘Channa½, ±vuso, phass±yatan±na½ asesavir±ganirodh± natthañña½ kiñc²’ti, iti puµµho sam±no– ‘m± heva½, ±vuso’ti vadesi. ‘Channa½, ±vuso, phass±yatan±na½ asesavir±ganirodh± atthi ca natthi ca añña½ kiñc²’ti, iti puµµho sam±no– ‘m± heva½, ±vuso’ti vadesi. ‘Channa½, ±vuso, phass±yatan±na½ asesavir±ganirodh± nevatthi no natthañña½ kiñc²’ti, iti puµµho sam±no– ‘m± heva½, ±vuso’ti vadesi. Yath± katha½ pana, ±vuso, imassa bh±sitassa attho daµµhabbo”ti?
“‘Channa½, ±vuso, phass±yatan±na½ asesavir±ganirodh± atthañña½ kiñc²’ti, iti vada½ appapañca½ papañceti. ‘Channa½, ±vuso, phass±yatan±na½ asesavir±ganirodh± natthañña½ kiñc²’ti, iti vada½ appapañca½ papañceti. ‘Channa½, ±vuso, phass±yatan±na½ asesavir±ganirodh± atthi ca natthi ca añña½ kiñc²’ti, iti vada½ appapañca½ papañceti. ‘Channa½, ±vuso, phass±yatan±na½ asesavir±ganirodh± nevatthi no natthañña½ kiñc²’ti, iti vada½ appapañca½ papañceti. Y±vat±, ±vuso, channa½ phass±yatan±na½ gati t±vat± papañcassa gati; y±vat± papañcassa gati t±vat± channa½ phass±yatan±na½ gati. Channa½, ±vuso, phass±yatan±na½ asesavir±ganirodh± papañcanirodho papañcav³pasamo”ti. Tatiya½.