5. Ukkoµanasuttavaººan±

1165. Ukkoµan±d²su ukkoµananti s±mike ass±mike k±tu½ lañjaggahaºa½. Vañcananti tehi tehi up±yehi paresa½ vañcana½. Tatridameka½vatthu– eko kira luddako migañca migapotakañca gahetv± ±gacchati. Tameko dhutto “ki½, bho, migo agghati, ki½ migapotako”ti?, ¾ha. “Migo dve kah±paºe, migapotako ekan”ti ca vutte kah±paºa½ datv±, migapotaka½ gahetv± thoka½ gantv± nivatto “na me, bho, migapotakena attho, miga½ me deh²”ti ±ha. Tena hi dve kah±paºe deh²ti. Nanu, bho, may± paµhama½ eko kah±paºo dinnoti. ¾ma dinnoti. Imampi migapotaka½ gaºha, eva½ so ca kah±paºo, ayañca kah±paºagghanako migapotakoti dve kah±paº± bhavissant²ti. So “k±raºa½ vadat²”ti sallakkhetv± migapotaka½ gahetv± miga½ ad±s²ti.
Nikat²ti yogavasena v± m±y±vasena v± ap±maªga½ p±maªganti amaºi½ maºinti, asuvaººa½ suvaººanti katv± patir³pakena vañcana½. S±ciyogoti kuµilayogo. Etesa½yeva ukkoµan±d²nameta½ n±ma½. Tasm± ukkoµanas±ciyog± vañcanas±ciyog± nikatis±ciyog±ti evamettha attho daµµhabbo. Keci añña½ dassetv± aññassa parivattana½ s±ciyogoti vadanti. Ta½ pana vañcaneneva saªgahita½.