10. Maºic³¼akasuttavaººan±

362. Dasame ta½ parisa½ etadavoc±ti tassa kira eva½ ahosi “kulaputt± pabbajant± puttad±rañceva j±tar³parajatañca pah±yeva pabbajanti, na ca sakk± ya½ pah±ya pabbajit±, ta½ tehi gahetun”ti nayagg±he µhatv± “m± ayyo”ti-±divacana½ avoca. Eka½senetanti eta½ pañcak±maguºakappana½ assamaºadhammo asakyaputtiyadhammoti eka½sena dh±reyy±si.
Tiºanti sen±sanacchadanatiºa½. Pariyesitabbanti tiºacchadane v± iµµhakacchadane v± gehe palujjante yehi ta½ k±rita½, tesa½ santika½ gantv± “tumhehi k±ritasen±sana½ ovassati, na sakk± tattha vasitun”ti ±cikkhitabba½. Manuss± sakkont± karissanti, asakkont± “tumhe va¹¹haki½ gahetv± k±r±petha, maya½ te saññ±pess±m±”ti vakkhanti. Eva½ vutte k±retv± tesa½ ±cikkhitabba½. Manuss± va¹¹hak²na½ d±tabba½ dassanti. Sace ±v±sas±mik± natthi, aññesampi bhikkh±c±ravattena ±rocetv± k±retu½ vaµµati. Ida½ sandh±ya “pariyesitabban”ti vutta½.
D±runti sen±sane gop±nasi-±d²su palujjam±nesu tadatth±ya d±ru½. Sakaµanti gihivikata½ katv± t±vak±likasakaµa½. Na kevalañca sakaµameva, aññampi v±sipharasukudd±l±di-upakaraºa½ eva½ pariyesitu½ vaµµati. Purisoti hatthakammavasena puriso pariyesitabbo. Ya½kiñci hi purisa½ “hatthakamma½ ±vuso, katv± dassas²”ti vatv± “dass±mi, bhante,”ti vutte “idañcidañca karoh²”ti ya½ icchati, ta½ k±retu½ vaµµati. Na tvev±ha½, g±maºi, kenaci pariy±yen±ti j±tar³parajata½ pan±ha½ kenacipi k±raºena pariyesitabbanti na vad±mi.