12. Dutiyasiªg±lasuttavaººan±

234. Dv±dasame kataññut±ti kataj±nana½. Katavedit±ti katavisesaj±nana½. Tatrida½ jarasiªg±lassa kataññut±ya vatthu– satta kira bh±taro khetta½ kasanti. Tesa½ sabbakaniµµho khettapariyante µhatv± g±vo rakkhati. Atheka½ jarasiªg±la½ ajagaro gaºhi, so ta½ disv± yaµµhiy± pothetv± vissajj±pesi. Ajagaro siªg±la½ vissajjetv± tameva gaºhi. Siªg±lo cintesi– “mayha½ imin± j²vita½ dinna½, ahampi imassa dass±m²”ti y±gughaµassa upari µhapita½ v±si½ mukhena ¹a½sitv± tassa santika½ agam±si. Itare bh±taro disv±, “siªg±lo v±si½ harat²”ti anubandhi½su. So tehi diµµhabh±va½ ñatv± v±si½ tassa santike cha¹¹etv± pal±yi. Itare ±gantv± kaniµµha½ ajagarena gahita½ disv± v±siy± ajagara½ chinditv± ta½ gahetv± agama½su. Eva½ jarasiªg±le siy± y± k±ci kataññut± katavedit±. Sakyaputtiyapaµiññeti idampi devadattassa ±c±rameva sandh±ya vuttanti. Dv±dasama½.

Opammasa½yuttavaººan± niµµhit±.