2. G±ravasutta½

173. Eva½ me suta½– eka½ samaya½ bhagav± uruvel±ya½ viharati najj± nerañjar±ya t²re ajap±lanigrodham³le paµham±bhisambuddho. Atha kho bhagavato rahogatassa paµisall²nassa eva½ cetaso parivitakko udap±di– “dukkha½ kho ag±ravo viharati appatisso, ka½ nu khv±ha½ samaºa½ v± br±hmaºa½ v± sakkatv± garu½ katv± [garukatv± (s². sy±. ka½. p².)] upaniss±ya vihareyyan”ti?
Atha kho bhagavato etadahosi– “aparipuººassa kho s²lakkhandhassa p±rip³riy± añña½ samaºa½ v± br±hmaºa½ v± sakkatv± garu½ katv± upaniss±ya vihareyya½ Na kho pan±ha½ pass±mi sadevake loke sam±rake sabrahmake sassamaºabr±hmaºiy± paj±ya sadevamanuss±ya attan± s²lasampannatara½ añña½ samaºa½ v± br±hmaºa½ v±, yamaha½ sakkatv± garu½ katv± upaniss±ya vihareyya½.
“Aparipuººassa kho sam±dhikkhandhassa p±rip³riy± añña½ samaºa½ v± br±hmaºa½ v± sakkatv± garu½ katv± upaniss±ya vihareyya½. Na kho pan±ha½ pass±mi sadevake loke…pe… attan± sam±dhisampannatara½ añña½ samaºa½ v± br±hmaºa½ v±, yamaha½ sakkatv± garu½ katv± upaniss±ya vihareyya½.
“Aparipuººassa paññ±kkhandhassa p±rip³riy± añña½ samaºa½ v± br±hmaºa½ v± sakkatv± garu½ katv± upaniss±ya vihareyya½. Na kho pan±ha½ pass±mi sadevake…pe… attan± paññ±sampannatara½ añña½ samaºa½ v± br±hmaºa½ v±, yamaha½ sakkatv± garu½ katv± upaniss±ya vihareyya½.
“Aparipuººassa kho vimuttikkhandhassa p±rip³riy± añña½ samaºa½ v± br±hmaºa½ v± sakkatv± garu½ katv± upaniss±ya vihareyya½. Na kho pan±ha½ pass±mi sadevake…pe… attan± vimuttisampannatara½ añña½ samaºa½ v± br±hmaºa½ v±, yamaha½ sakkatv± garu½ katv± upaniss±ya vihareyya½.
“Aparipuººassa kho vimuttiñ±ºadassanakkhandhassa p±rip³riy± añña½ samaºa½ v± br±hmaºa½ v± sakkatv± garu½ katv± upaniss±ya vihareyya½. Na kho pan±ha½ pass±mi sadevake loke sam±rake sabrahmake sassamaºabr±hmaºiy± paj±ya sadevamanuss±ya attan± vimuttiñ±ºadassanasampannatara½ añña½ samaºa½ v± br±hmaºa½ v±, yamaha½ sakkatv± garu½ katv± upaniss±ya vihareyya½. Ya½n³n±ha½ yv±ya½ dhammo may± abhisambuddho tameva dhamma½ sakkatv± garu½ katv± upaniss±ya vihareyyan”ti.
Atha kho brahm± sahampati bhagavato cetas± cetoparivitakkamaññ±ya– seyyath±pi n±ma balav± puriso samiñjita½ v± b±ha½ pas±reyya pas±rita½ v± b±ha½ samiñjeyya evameva– brahmaloke antarahito bhagavato purato p±turahosi. Atha kho brahm± sahampati eka½sa½ uttar±saªga½ karitv± yena bhagav± tenañjali½ paº±metv± bhagavanta½ etadavoca– “evameta½ bhagav±, evameta½, sugata! Yepi te, bhante, ahesu½ at²tamaddh±na½ arahanto samm±sambuddh±, tepi bhagavanto dhammaññeva sakkatv± garu½ katv± upaniss±ya vihari½su; yepi te, bhante, bhavissanti an±gatamaddh±na½ arahanto samm±sambuddh± tepi bhagavanto dhammaññeva sakkatv± garu½ katv± upaniss±ya viharissanti. Bhagav±pi, bhante, etarahi araha½ samm±sambuddho dhammaññeva sakkatv± garu½ katv± upaniss±ya viharat³”ti. Idamavoca brahm± sahampati, ida½ vatv± ath±para½ etadavoca–
“Ye ca at²t± sambuddh±, ye ca buddh± an±gat±;
yo cetarahi sambuddho, bah³na½ [bahunna½ (s². sy±. ka½. p².)] sokan±sano.
“Sabbe saddhammagaruno, viha½su [vihari½su (s². sy±. ka½. p².)] viharanti ca;
tath±pi viharissanti, es± buddh±na dhammat±.
“Tasm± hi attak±mena [atthak±mena (s². p². ka.)], mahattamabhikaªkhat±;
saddhammo garuk±tabbo, sara½ buddh±na s±sanan”ti.