(24-25) Ekekalomat±-uºº±lakkhaº±ni

232. “Yampi, bhikkhave, tath±gato purima½ j±ti½ purima½ bhava½ purima½ niketa½ pubbe manussabh³to sam±no mus±v±da½ pah±ya mus±v±d± paµivirato ahosi, saccav±d² saccasandho theto paccayiko avisa½v±dako lokassa So tassa kammassa kaµatt± upacitatt±…pe… so tato cuto itthatta½ ±gato sam±no im±ni dve mah±purisalakkhaº±ni paµilabhati. Ekekalomo ca hoti, uºº± ca bhamukantare j±t± hoti od±t± mudut³lasannibh±.
“So tehi lakkhaºehi samann±gato, sace ag±ra½ ajjh±vasati, r±j± hoti cakkavatt²…pe… r±j± sam±no ki½ labhati? Mah±ssa jano upavattati, br±hmaºagahapatik± negamaj±napad± gaºakamah±matt± an²kaµµh± dov±rik± amacc± p±risajj± r±j±no bhogiy± kum±r±. R±j± sam±no ida½ labhati… buddho sam±no ki½ labhati? Mah±ssa jano upavattati, bhikkh³ bhikkhuniyo up±sak± up±sik±yo dev± manuss± asur± n±g± gandhabb±. Buddho sam±no ida½ labhati”. Etamattha½ bhagav± avoca.
233. Tattheta½ vuccati–
“Saccappaµiñño purim±su j±tisu,
advejjhav±co alika½ vivajjayi;
na so visa½v±dayit±pi kassaci,
bh³tena tacchena tathena bh±sayi [tosayi (s². p².)].
“Set± susukk± mudut³lasannibh±,
uºº± suj±t± [uºº±ssa j±t± (ka. s².)] bhamukantare ahu;
na lomak³pesu duve aj±yisu½,
ekekalom³pacitaªgav± ahu.
“Ta½ lakkhaºaññ³ bahavo sam±gat±,
by±ka½su upp±danimittakovid±;
uºº± ca lom± ca yath± susaºµhit±,
upavattat² ²disaka½ bahujjano.
“Gihimpi santa½ upavattat² jano,
bahu puratth±pakatena kammun±;
akiñcana½ pabbajita½ anuttara½,
buddhampi santa½ upavattati jano”ti.