Gahapatiratana½

250. “Puna capara½, ±nanda, rañño mah±sudassanassa gahapatiratana½ p±turahosi. Tassa kammavip±kaja½ dibbacakkhu p±turahosi yena nidhi½ passati sass±mikampi ass±mikampi. So r±j±na½ mah±sudassana½ upasaªkamitv± evam±ha– ‘appossukko tva½, deva, hohi, aha½ te dhanena dhanakaraº²ya½ kariss±m²’ti. Bh³tapubba½, ±nanda, r±j± mah±sudassano tameva gahapatiratana½ v²ma½sam±no n±va½ abhiruhitv± majjhe gaªg±ya nadiy± sota½ og±hitv± gahapatiratana½ etadavoca– ‘attho me, gahapati, hiraññasuvaººen±’ti. ‘Tena hi, mah±r±ja, eka½ t²ra½ n±v± upet³’ti. ‘Idheva me, gahapati, attho hiraññasuvaººen±’ti. Atha kho ta½, ±nanda, gahapatiratana½ ubhohi hatthehi udaka½ omasitv± p³ra½ hiraññasuvaººassa kumbhi½ uddharitv± r±j±na½ mah±sudassana½ etadavoca ‘alamett±vat± mah±r±ja, katamett±vat± mah±r±ja, p³jitamett±vat± mah±r±j±’ti? R±j± mah±sudassano evam±ha– ‘alamett±vat± gahapati, katamett±vat± gahapati, p³jitamett±vat± gahapat²’ti. Rañño ±nanda, mah±sudassanassa evar³pa½ gahapatiratana½ p±turahosi.