Soºadaº¹aparivitakkavaººan±

306-308. Tirovanasaº¹agatass±ti antovanasaº¹e gatassa, vih±rabbhantara½ paviµµhass±ti attho. Añjali½ paº±metv±ti ete ubhatopakkhik±, te eva½ cintayi½su– “sace no micch±diµµhik± codessanti– ‘kasm± tumhe samaºa½ gotama½ vanditth±’ti? Tesa½– ‘ki½ añjalimattakaraºen±pi vandana½ n±ma hot²’ti vakkh±ma. Sace no samm±diµµhik± codessanti– ‘kasm± tumhe bhagavanta½ na vanditth±’ti. ‘Ki½ s²sena bh³miya½ paharanteneva vandana½ n±ma hoti, nanu añjalikammampi vandana½ ev±’ti vakkh±m±”ti. N±magottanti “bho, gotama, aha½ asukassa putto datto n±ma, mitto n±ma, idh±gato”ti vadant± n±ma½ s±venti n±ma. “Bho, gotama, aha½ v±seµµho n±ma, kacc±no n±ma, idh±gato”ti vadant± gotta½ s±venti n±ma. Ete kira dalidd± jiºº± kulaputt± “parisamajjhe n±magottavasena p±kaµ± bhaviss±m±”ti evamaka½su. Ye pana tuºh²bh³t± nis²di½su, te ker±µik± ceva andhab±l± ca. Tattha ker±µik±– “eka½ dve kath±sall±pepi karonto viss±siko hoti, atha viss±se sati eka½ dve bhikkh± ad±tu½ na yuttan”ti tato att±na½ mocetv± tuºh² nis²danti. Andhab±l± aññ±ºat±yeva avakkhittamattik±piº¹o viya yattha katthaci tuºh²bh³t± nis²danti.